Alkalmasság

Az nagy elhatározás után sokan gondolják, hogy lézeres szemműtét esetén a pénz összekuporgatása a kulcskérdés, de van egy másik nagy horderejű faktor: az alkalmasság. A potenciális betegek 40%-át elutasítják. Így egy mindenre kiterjedő, velejéig részletes szűrővizsgálaton is át kell esni, ahol az embert – és főleg a szemét – gépről gépre hurcolásszák sötét kis helységekben, miközben záporoznak a keresztkérdések. Mostanra a klinika többet tud a szememről, mint az űrről a NASA.

Alkalmasság

Számomra is csak menet közben vált világossá, hogy lézeres szemműtétnél a kulcskérdés talán nem is az, hogy meg tudom-e fizetni, hanem az alkalmasság. Kb 40%-át a potenciális pácienseknek elutasítják, legalábbis annál a klinikánál, ahova én mentem. Ez meglepett, de valahol rendben van. A szemed világával dolgoznak. Ha nem 100%-ban biztosak benne, hogy galiba nélkül tudnak veled bármit is kezdeni, akkor inkább ne nyúljanak semmihez, nem? Iszonyat túlbuzgón és mindenre kitérően végzik a szűrést, ami az én esetemben kicsit fárasztó élmény volt, de értem az okokat.

Szóval, ha bárki is ezen gondolkodik, szerintem elég, ha tudja, hogy 2-3 hónapon belül meglesz a teljes összeg és menjen el alkalmasságira. Simán lehet, hogy nem csinálhatják meg rajta a kezelést, akkor viszont van több százezer forintja, amivel vigasztalódhat – ne mondja nekem senki, hogy ne tudna bárhol bármikor többszázezer nyakába szakadt forinttal mit kezdeni.

Az alkalmassági vizsgálat eredménye

néhány hónapig érvényes,

utána elévül. És úgy egy hónapot minimum várni kell, mert van egy várólista. Úgyhogy érdemes időben elkezdeni a dolgokat és felkészülni rá, hogy lesz csúszás és bökkenő és ez egy hosszas folyamat. Azért nem egy lakásfelújítás, vagy építkezés, annál simább ügy, de azért csak egészségügy, még ha nem feltétlenül állami is.

Az első alkalmasságira azt hiszem egyedül mentem, és megbeszéltem, hogy férjem értem jön majd. Mondják, hogy kísérővel jobb hazamenni. Ez nálam csak a második alkalmasságira volt igaz, mert az első félbemaradt. Az úgy indult, hogy elég sokat vártam. Csúszásban voltak, délelőtt érkeztem, mégis több, mint egy óra ücsörgés után kerültem sorra, pedig látszott, hogy pörögnek, mint a búgócsiga. Mondjuk van wifi, kávéautomata, rengeteg tájékoztató a kezelésekről, szal igazából ezeket olvasgattam, nem haltam bele.

Na akkor 3-4 gépen végigviszik az embert. Van a jól ismert dioptria mérés, aztán a szemfenéki nyomás, aztán a szem minden rétegéről fénykép készül – nekem mindegyiknél folyamatos kihívást jelentett kellően hosszan nyitva tartani a szemem pislogás nélkül. Aztán volt szem szárazság teszt is, ez konkrétan úgy zajlik, hogy egységnyi idő – azaz nyolc másodperc – alatt felszakad-e a színező anyag a szemedben, vagy sem. Ezt nagyon nem szerettem, mert száraz a szemem és már majd megőrültem, hogy becsukhassam. De a szemrétegek photoshootja is csak sokadjára ment, mert állandóan belepislogtam. De ezektől eltekintve

beszédes és kedves kis alanyt alakítottam.

Feltesznek egy csomó kérdést, hogy tervezel-e gyereket, szedsz-e porcerősítőt, mennyit sportolsz, mi a kedvenc sorozatod.. Ez a kicsit túlbuzgó része, mert én bevallottam, hogy tavaly bevettem három pirulányi porcerősítőt és onnantól kezdve – ez rajta lévén a kartonomon – minden orvosi találkozásnál elhangzott, hogy a porcerősítőkkel a kezelés után fél évig le kell állnom. Jelentem, már jó ideje tiszta vagyok. Ezeknek a kvízkérdéseknek mind megvan a maga oka és értelme, ha valami furcsa, nyugodtan rá lehet kérdezni, elmagyarázzák. Ja, meg van egy színtévesztős kérdés, meg kell mondanod milyen számot, formát látsz a képeken. Itt kiszúrtam, hogy van kisállatos is, mint a kifestőkben, kiderült, hogy az a még olvasni nem tudó kisgyerekeknek van. Nagyon cuki rajzokkal, annyival izgibbek, mint a számok, meg a kacsacsőr.

Az ember azt hihetné, hogy ezzel már révbe ért, de nem teljesen. A rendszerben egyelőre ügyfél vagy, és, mint olyan, át kell verekedned magad a bürokrácia erdején.