BoriBlogol
A maga szűk kategóriájában páratlan és egyedülálló
Hogy állok az írással?
Kakukktól a turulig, avagy szájmenés a lélekmadár kapcsán
Ez a bejegyzés abban az értelemben kissé rendhagyó lesz, hogy a struktúrát bizony mellőzi. Az alapja ugyanis egy lelkes levélpiszkozat, ahol finoman szólva elszaladt a terjedelemmel a ló. Végül úgy döntöttem, hogy inkább ide tenném ki, és kedves barátnőmnek...
Mitológiai alakok és sámsánság: a táltos
Sámánizmus és sámánság A táltost szeretik a magyar “ősvallás papjaként” elképzelni, pedig ez a kijelentés nemhogy árnyalásra, de durva faragásra szorul. Alapvetően nehéz kérés, ha azzal kezdem, hogy próbálj meg nem egy keresztény funkciót keresni pogány köntösben....
Mitológiai alakok, sámsánság és etimológia – sorozatindító
Miért is jutott eszembe, hogy erről indítsak sorozatot? Érdekes tapasztalat volt az előzménytörténetem bétázása kapcsán, hogy sokkal magasabbra tettem én a lécet a táltosokról fellelhető hagyományok ismeretében, mint azt valójában kellett volna. Ez alatt pedig nem azt...
Karácsonyi esti-mese egy betegségdémonról
Miért? Ha egy őszi estén belesel az ablakomon, és az a teljesen természetszerű életkép tárul eléd, hogy épp egy mezei wikipediás “régi betegségnevek” lista szavait vetem össze az új magyar etimológiai szótárral és az uralonettel (finnugor nyelvi összehasonlító...
Helyzetjelentés, és a fanyar humor épelméjűséget megtartó hatásáról
Mea culpa Hadd kezdjem azzal, amitől az is el fogja most már veszteni “munkásságom” kialakulásában a fonalat, aki odaragasztotta és hegesztette magát a végéhez, aztán még biztos, ami biztos, ki is nyomta sziloplaszttal: már megint változott a szitu. Ha még emlékszünk...
Az alkotói magány, az alkotói káosz, és a múzsa cuppanós csókja
A múzsa nem csenget Emlékszem, zsenge huszonnpár-éves fejjel egy írói interjúban ütötte meg a fülem, hogy egy gyakorlott szerző bármikor ihletett állapotba tudja hozni magát. Megrökönyödve hallgattam, hiszen a múzsa meg az ő szentsége méghogy akkor csókolna hókon,...
Sorozatok
Olvasnivaló
Karácsonyi esti-mese egy betegségdémonról
Miért? Ha egy őszi estén belesel az ablakomon, és az a teljesen természetszerű életkép tárul eléd, hogy épp egy mezei wikipediás “régi betegségnevek” lista szavait vetem össze az új magyar etimológiai szótárral és az uralonettel (finnugor nyelvi összehasonlító...
Helyzetjelentés, és a fanyar humor épelméjűséget megtartó hatásáról
Mea culpa Hadd kezdjem azzal, amitől az is el fogja most már veszteni “munkásságom” kialakulásában a fonalat, aki odaragasztotta és hegesztette magát a végéhez, aztán még biztos, ami biztos, ki is nyomta sziloplaszttal: már megint változott a szitu. Ha még emlékszünk...
Az alkotói magány, az alkotói káosz, és a múzsa cuppanós csókja
A múzsa nem csenget Emlékszem, zsenge huszonnpár-éves fejjel egy írói interjúban ütötte meg a fülem, hogy egy gyakorlott szerző bármikor ihletett állapotba tudja hozni magát. Megrökönyödve hallgattam, hiszen a múzsa meg az ő szentsége méghogy akkor csókolna hókon,...
A bétáztatás tanulságai egy előzménytörténet kapcsán
Mit vártam én a bétáztatástól? Talán nem igényel bővebb magyarázatot, hogy az írás folyamata során az író egy idő után már minden, csak nem előítéletektől mentes a saját szövegével kapcsolatban. Lehet, hogy eszedbe jut megvizsgálni, hogy egy magyarázat túl...
Az író tervez, de minek?
Előzmények Mert most már ezek is vannak. Ha már a kezdetektől fogva lelkesen követed a kálváriámat, bátran ugorj a hármas részre! Az újonnan csatlakozóknak pedig egy figyelmeztetés: próbálom elkerülni, hogy úgy érezd magad, mint aki az ötödik évadban próbál...
Amin csak egy író képes ennyit szüttyögni: Hadd meséljek a fütyimről!
18+ Disclaimer Minő meglepetés, ezen a blogbejegyzésen nem fogok túljutni profanitások nélkül. Ha felkavarnak a csúnya szavak, akkor én szóltam. Miért is kellett nekem a fütyi? Nos, az előzmény-elbeszélésemben van egy jelenet, aminek elég konkrét elképzelésekkel...
Forráskutatási színfoltok – A “b@zdmeg élmény”
Ha valaha is összekapcsolódott olvasmányaid alapján hirtelen agyféltekédben két elkülönített kis infómorzsa, akkor ismered az “aha-élményt”. Na most, amikor négyezer-ötezer évvel ezelőtti események, elnevezések diktálják ma a szokásainkat és nomenklatúránkat, az nem egyszerű “aha”. Az a b@zdmeg kategória.
A Kritikus, az Alfa, és a Béta Tucat – meg a Lektor
Egy félreismert novella története Szóval én úgy terveztem, hogy mostanra kaptok egy beleolvasót. De tegyük is hamar tisztába: nem kaptok. Ez amúgy, azt hiszem, jó hír. Azt korábban meséltem már, hogy 2022 ősz közepén rájöttem, hogy túlírtam a regénytervet, és inkább...
Alkotói kollaboráció egy AI-jal
Az AI sok ismerősömet tartja izgalomban, és a civil munkámban én is kísérletezgetek, hogy hogyan tudom minőséggel alkalmazni. De vajon segíthet egy AI az írásban anélkül, hogy kérdésessé tenné a szöveg eredetét? Spoiler alert: fogalmam sincs 😀 De véletlenül írattam vele egy Himnuszt az isteni Weöres Sándorhoz a sumér panteonból.