BoriBlogol
A maga szűk kategóriájában páratlan és egyedülálló
Hogy állok az írással?
Helyzetjelentés, és a fanyar humor épelméjűséget megtartó hatásáról
Mea culpa Hadd kezdjem azzal, amitől az is el fogja most már veszteni “munkásságom” kialakulásában a fonalat, aki odaragasztotta és hegesztette magát a végéhez, aztán még biztos, ami biztos, ki is nyomta sziloplaszttal: már megint változott a szitu. Ha még emlékszünk...
Az alkotói magány, az alkotói káosz, és a múzsa cuppanós csókja
A múzsa nem csenget Emlékszem, zsenge huszonnpár-éves fejjel egy írói interjúban ütötte meg a fülem, hogy egy gyakorlott szerző bármikor ihletett állapotba tudja hozni magát. Megrökönyödve hallgattam, hiszen a múzsa meg az ő szentsége méghogy akkor csókolna hókon,...
A bétáztatás tanulságai egy előzménytörténet kapcsán
Mit vártam én a bétáztatástól? Talán nem igényel bővebb magyarázatot, hogy az írás folyamata során az író egy idő után már minden, csak nem előítéletektől mentes a saját szövegével kapcsolatban. Lehet, hogy eszedbe jut megvizsgálni, hogy egy magyarázat túl...
Az író tervez, de minek?
Előzmények Mert most már ezek is vannak. Ha már a kezdetektől fogva lelkesen követed a kálváriámat, bátran ugorj a hármas részre! Az újonnan csatlakozóknak pedig egy figyelmeztetés: próbálom elkerülni, hogy úgy érezd magad, mint aki az ötödik évadban próbál...
Amin csak egy író képes ennyit szüttyögni: Hadd meséljek a fütyimről!
18+ Disclaimer Minő meglepetés, ezen a blogbejegyzésen nem fogok túljutni profanitások nélkül. Ha felkavarnak a csúnya szavak, akkor én szóltam. Miért is kellett nekem a fütyi? Nos, az előzmény-elbeszélésemben van egy jelenet, aminek elég konkrét elképzelésekkel...
Forráskutatási színfoltok – A “b@zdmeg élmény”
Ha valaha is összekapcsolódott olvasmányaid alapján hirtelen agyféltekédben két elkülönített kis infómorzsa, akkor ismered az “aha-élményt”. Na most, amikor négyezer-ötezer évvel ezelőtti események, elnevezések diktálják ma a szokásainkat és nomenklatúránkat, az nem egyszerű “aha”. Az a b@zdmeg kategória.
Sorozatok
Olvasnivaló
Az író tervez, de minek?
Előzmények Mert most már ezek is vannak. Ha már a kezdetektől fogva lelkesen követed a kálváriámat, bátran ugorj a hármas részre! Az újonnan csatlakozóknak pedig egy figyelmeztetés: próbálom elkerülni, hogy úgy érezd magad, mint aki az ötödik évadban próbál...
Amin csak egy író képes ennyit szüttyögni: Hadd meséljek a fütyimről!
18+ Disclaimer Minő meglepetés, ezen a blogbejegyzésen nem fogok túljutni profanitások nélkül. Ha felkavarnak a csúnya szavak, akkor én szóltam. Miért is kellett nekem a fütyi? Nos, az előzmény-elbeszélésemben van egy jelenet, aminek elég konkrét elképzelésekkel...
Forráskutatási színfoltok – A “b@zdmeg élmény”
Ha valaha is összekapcsolódott olvasmányaid alapján hirtelen agyféltekédben két elkülönített kis infómorzsa, akkor ismered az “aha-élményt”. Na most, amikor négyezer-ötezer évvel ezelőtti események, elnevezések diktálják ma a szokásainkat és nomenklatúránkat, az nem egyszerű “aha”. Az a b@zdmeg kategória.
A Kritikus, az Alfa, és a Béta Tucat – meg a Lektor
Egy félreismert novella története Szóval én úgy terveztem, hogy mostanra kaptok egy beleolvasót. De tegyük is hamar tisztába: nem kaptok. Ez amúgy, azt hiszem, jó hír. Azt korábban meséltem már, hogy 2022 ősz közepén rájöttem, hogy túlírtam a regénytervet, és inkább...
Alkotói kollaboráció egy AI-jal
Az AI sok ismerősömet tartja izgalomban, és a civil munkámban én is kísérletezgetek, hogy hogyan tudom minőséggel alkalmazni. De vajon segíthet egy AI az írásban anélkül, hogy kérdésessé tenné a szöveg eredetét? Spoiler alert: fogalmam sincs 😀 De véletlenül írattam vele egy Himnuszt az isteni Weöres Sándorhoz a sumér panteonból.
Hogyan alkotok kultúrákat?
Hét nap nem elég a Világ teremtésére Hogy honnan tudom? Mert én próbáltam már világot teremteni. Na nem omnipotens fenségességemben, csak így, ahogy vagyok az üres lapra görnyedve macinaciban. Találtam már ki állatokat, mágiarendszert, különféle kultúrákat, sőt, a...
Mert nem minden írás “írás”
Amikor nem minden írás “írás”, de a “nem írás” se mindig írás, olykor nehéz nem imposztornak érezni magad.
Építész vagy kertész, avagy miért kezdtem elölről írni a regényemet?
Fél év lendületes munka után újrakezdtem. Hát, mit mondjak, fájt. 😀 De jó okom volt rá. Év végi elszámolás az írói ambíciókkal.
Bocsi, de én nem szeretem a Halloweent :’(
Meg tudom magyarázni! Tudom, tudom. Bűnös lélek vagyok, akinek a Sátán külön névre szóló kárhozatot tart fenn a pokolban. De még mielőtt töklámpással gyújtana fel egy falka kisiskolás, azt kántálva, hogy “csokit vagy csínyt”, szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyok...