Oldal kiválasztása

Észtország: Szellemkikötő és hippikert a gettóban

Tallinni dokkok

A srácok kora reggel felkerekedtek, hogy elhozzák nekünk a bérelt kocsit és bepattanva továbbálljunk. Ez gyakorlatban egy kisbusz. És gyakorlatban harminc perccel azután, hogy megérkeztek a járgánnyal, kimentünk andalogni a vasromantikus kikötőbe. Itt botlottunk bele a borvirágos tántorgók helyi alfajába. Mert minden országnak megvan a maga variációja arra az emberre, aki a leglehetetlenebb helyeken, valami felsőbb ösztönben bízva, kezében szatyorral csoszog valahonnan valahová oly otthonossággal, hogy szinte beleolvad a tájba.

Harai szellemkikötő

Akkor életem párja talált egy döglött sirályt az egyik konténer alatt és ezt jelnek véltük, hogy induljunk már vissza. Legközelebb Hara kikötőben álltunk meg. Illetve párszáz méterrel hamarabb a bekötőúton, ahol is kizárólag észtül, a finnül tudóink szerint valószínűleg az volt kiírva, hogy térkamerával megfigyelt terület és ne rakj tüzet. Tudván, hogy egy elhagyatott szovjet katonai kikötőbe megyünk ez keltett némi gyanút.

De a gyanú elszállt, mert a parkolóban kocsik álltak és egy mosolygós szőke arc köszöntött minket a kapu melletti bódéban. Öt euró fejében röpke idegenvezetést is kaptunk a mosolygóstól, miközben a kezét el nem engedő kislánya a toppantgatást próbálta tökéletesíteni a dobogón.

Rom-reszájkling

Na, most ahol a világháború előtt még helyi német halászok űzték több száz fős lélekszámban az ipart, oda a szovjetek ismét nagy hidegháborús lendülettel felhúztak egy vasbeton kikötőt olyan 56-58 táján. Itt mágnes kezelték a hajóikat, hogy ne mutassa ki a radar, ne robbantsa be az akna, és olyan kísérleteket végeztek, ahol senki se ismert többet egy öt perces munkafázisnál. Szóval csupa biztonságos és GDPR kompatibilis dolgot. 93-94-95 – a forrásaink eltérő adatokat közöltek – táján aztán a szovjetek kivonultak innen is és az egész komplexum egy nagy sóhajjal kezdett az enyészeté lenni.

Az észtek viszont praktikus nép, és ha ronda is a beton, ilyen dús erdőség és feketén-mély tenger ölelésében ez is csak pikantériájává lesz a vadromantikának. A mai nap óvodásoknak tartottak vitorlásoktatást, művészeti iskola hallgatói jöttek graffitit restaurálni és falmászók gyakorlatoztak a megmaradt függőleges felületeken. Természetesen hoztak magukkal egy mobilszaunát, mert anélkül képtelenség falat mászni, illetve az egyik megmaradt építményben egy korrekt kialakítású budit találtunk. Az egyik megmaradt tátongó lukat kibélelték kukászacskóval, mellétették a papírt és némi virágföldet lapátkával. Kész is a kétcsillagos wellness.

Kulináris élvezetek és kama

Na, innen még megálltunk a Jägala vízesésnél és ekkor kezdődött az a gond, hogy éhesek vagyunk, és hol lehet enni. Mert ez az a vidék, ahol három erdőnként találsz négy házat és a főutak mentén alkalmanként egy boltot, avagy benzinkutat. Google barátunk állította, hogy a Lehammaa nemzeti parknál lesz egy étterem és igaza volt. Nem célunk mindennap éttermezni, de egy kis autentikus vidéki vályogházban fabútorokon tradicionális kajákat enni azért nem bántuk aznap. Részemről heringet ettem egybe főtt krumplival leöntve kapros tejföllel. A hering gyakorlatilag szétolvadt a szájban. Illetve kipróbáltuk a kama nevű „italt”. A kama igazából el „lisztkeverék”, amit mindenfélébe lehet szórni, én tejjel kaptam, pár percet vártak, hogy megduzzadjon és nagyon kellemes hűsítő ital. Viszont jól eltelít, mert mire megiszod, gyakorlatilag kása és utána még tovább duzzad a gyomrodban, gondolom.

A nemzeti parkkal viszont gondunk akadt. Mert ad egy, ötkor zárt a központ és ad 2 ki volt írva pár dolog az is észtül meg észtül. Úgyhogy baromira nem tudtuk melyik ösvény az, amit mi meg akartunk nézni, eleve honlapjuk sincs, előre nem nagyon tudtunk volna készülni. Így sajnos az este hátralevő része bolyongással telt, amely folyamán egy közel húsz perces erdei úttal teszteltük a bérelt mini busz lengéscsillapítóit. Amely távot aztán visszafelé is megtettünk.

Tűzoltófészek

Az esti szállásról hamar kiderült, hogy egy tűzoltóé. Belépve mindenhonnan a kupái, nyert érmei lógnak. Van egy pezsgőfürdő funkciós kád, egy olyan zuhany, ahol annyi csavarnivaló van, hogy kétszer leforráztam magam a szemből köpő vízszintes sugárral, mire megtaláltam a zuhanyfunkciót. Emellett van szauna, kandalló, bekészítve csajos 4,5%-os italok a hálóban, legalább két bőrkanapé és a franciaágyunkat egy nagy paplannal vetették be. Megállapítottuk, hogy ez egy kéjlak. Ha nem lenne elég, van egy tűzoltókocsi a hátsó udvaron.

Ehhez az összhatáshoz mulatságos kontrasztot ad a legényember vezette háztartás minden egyértelműsége: sehogy se passzoló ágyneműhuzatok, csöcsös koktélruhás csajt ábrázoló pezsgőspohár, igen élethű műanyag stukker a fiókban, kicsi tűzoltóautó a sarokban, bezsúfolt bútorok, amikről nem derül ki mire jók és a fal felé van-e a fiók, illetve a pohártörülgetés ismeretlen művészete. Kedvencem az a gyufatartó a külső fatüzelésű szauna kályha mellett a kandallópárkányon, amibe sünit formálva dugdosták a gyufaszálakat. Jobban megnézve az alapot egy megszikkadt fél vekni barna kenyér adja.

Tarai gettó

Másnap vasárnap. Vasárnap lébecoltunk. Egyrészt a délelőtt nagyja elment az össznépi bevásárlás, reggelizés és szendvicsgyártás szentségével. Másfelől délnek vettük az irány Tartuba. Első állomásként szemrevételeztük a néhai zsidónegyedet, amit bizonyos leírások úgy jellemeztek, hogy ez régen egy lepukkantabb gettóféleség volt. A kertben parkoló audik látványa ezeket az előfeltételezéseinket hamar korrigálták: régen volt lepukkant. Viszont elég egyedi az építészet, falécekből tákolt házak, amire rászabadítottak egy IKEA lakberendező osztagot. És minden tele van macskával.

Itt sétafikáltunk kicsit, én pedig már a kocsiból kiszállva összehaverkodtam egy kölyökmacskával. Ő a házban az ablakpárkányon, én az üvegen túl az utcán. De baromi lelkesen követte a kezem, fekve bohóckodva kapkodott utána, a rózsaszín tappancsait nyomta mélyen az üvegnek. És egyáltalán nem fáradt el benne. A függönyt majdnem letépte, egy helyen már szakadt is volt, de ahhoz nekem semmi közöm.

A hippikert

Innen azzal a szándékkal indultunk tovább, hogy behajtunk Tartu mélyére és megnézzük a belvárosát. Nagyjából harminc métert mehettünk a kocsival, mikor megláttuk a hippikertet. A hippikertben trombitát akasztottak a fűzfa törzsére. A hippikertyben mindent színesre, állatfigurásra festettek. A hippikertben élő zene szól és épp egy helyi rendezvény okán helyi konyháról szolgálnak ki. És ki volt írva, hogy kávé (kahvi). Úgyhogy padlófékkel álltunk meg és megszálltuk a helyet.

Sokszor fedezni fel a Szovjetúnió nyomait, érezni az étkezési kultúrán, az elhagyatott ilyen olyan látványosságokban. De semmiben nem éreztem annyira tetten érhetőnek a közös történelmi múltat magyarok és észtek közt, mint mikor a gitáros énekes Tartuban, a hippikertben a legnagyobb természetességgel zendített rá egy Omega számra. A felkonferálásnál az „unkkari” szóra kaptuk fel a fejünket, aztán az észt szöveg mögül egy idő után kihallottuk a Gyöngyhajú lánydallamát.

Grillszauna

Mire összeszedtük magunkat, hogy továbbálljunk, kiderült, hogy félreértés okán már fél órája vár minket a szállásadónk innen negyvenöt percnyire. Úgyhogy Tartut elnapoltuk és irány a Peipus tó. A szállás a parton van. Közvetlenül a parton van egy zárt, fedett grillező. Közvetlenül amellett meg egy fatüzelésű szauna. Ismét nehéz éjszakának nézünk elébe.

Észtország minden története

Észt utinapló: odaút

Az odaút már nyaralás? Háát, hozzállás kérdése végül is. Mert, hogy is kezdődik egy odaút? Ferihegyhez képest a reggel fél nyolckor heringekként...
szellemkikötő

Észtország: Szellemkikötő és hippikert a gettóban

Tallinni dokkok A srácok kora reggel felkerekedtek, hogy elhozzák nekünk a bérelt kocsit és bepattanva továbbálljunk. Ez gyakorlatban egy kisbusz....
Piusa

Peipustól Piusáig

Valahogy úgy alakult, hogy végignyargaltunk az orosz határvonalon. Peipus tónál délnek fordulva Piusa bányáig mentünk, és vissza. Aztán, ha nem lett...
Pärnu strand

Homok, bicaj, Pärnu

Miután a keleti oldalt kellően szemrevételeztük, az irányt nyugatnak vettük a strandjáról híres Pärnu felé. Itt az igazi homokos beach feeling...

Suur Tõll és Piret

Saaremaa szigete Észtország nyugati felén a Balti tengeren fekszik. Az amúgy is 60%ban erdő borította ország ezen szegletében ehhez képest is...

Kiipsaare világítótorony

Eltartott egy darabig, amíg felszedegettük az állunkat a földről, de végül csak elfoglaltuk a szállást és beájultunk aludni. Három kör szauna után....
Tallinn

Tallinn: orosz pizzázó és Depeche Mode bár

Lassan kénytelen kelletlen gondolnunk kellett a hazaútra is, így két éjszaka után ismét Tallinn felé vettük az irányt. Tallinn nem marad el más...

Van még ott, ahonnan ez jött!

horgászmódszerek

Halfogás 2

A halfogás az, ami az egyébként önmagában is egész kellemes parti ücsörgést adrenalintermelő horgászélménnyé magasztosítja. Első bejegyzésemben az...
Vodku fiai intimkoncert blog

Intimkoncert – Vodku Fiai

Azt már régóta tudom, hogy a Vodku fiai sosem kezdenek időben és mindig kisebb helyen játszanak, mint ahova az érdeklődők beférnének. Ennek ellenére...
lézeres szemműtét blog előkészítés

Előkészítés

Én ameddig lehet, csak minimálisan foglalkoztam azzal, hogy tulajdonképpen nekem lesz egy lézeres szemműtétem. Jeleztem a várható kiesésemet melóban, tudta a család, emberem kipárnázta a vállát, hogy legyen nekem támaszom, de ameddig lehet én nem akartam belegondolni. Mert izgultam ám rendesen a műtét előtt.

Spread the love
Miként fajzik el az ízlés?

Miként fajzik el az ízlés?

Egy bizonyos idő távlatából - ne firtassuk, pontosan mennyi - mosolyogtató visszatekinteni az ember kedvenc zenéire. Általában kirajzolódik egy...

A látás – Vámpírélet, avagy az első hét

A látás lézeres szemműtét után nem úgy alakul, hogy felülsz a műtőasztalon és onnantól röntgen szemed van. Azonnal érzed a javulást persze, de a végleges látásélesség elérése hetek alatt áll csak be. Hosszú az út odáig, aminek az első hét napja bizony azzal telik, hogy napszemüvegben mászkálsz még a slozira is.

Spread the love

Vezetés forgalomban

A rutinpálya rutinfeledatainak rutinos rutinizálása után közölte velem az oktatóm, hogy na akkor jövőhéten dupla bugyiban jöjjek, mert kimegyünk, legközelebb már vezetés forgalomban. Tekintve, hogy...

Évkezdő küzdősportok

Kikapcsolódás az egész családnak Az Új év első hetében az embernek még több energiája van. Kezd elmúlni a bejglikóma, már nem zabálunk reggeltől estig, viszont a meló se csapolta le senki energiáit...

A micsinálás – Vámpírélet, avagy az első hét

Nem minden kezelésnél bő egy hét a lábadozás. PRK esetén viszont a szem hámrétegét lekaparják és eddig tart, míg visszaépül. Na ez az az idő, amíg néha így, néha úgy látsz, az elején fáj és a saját érdekedben egy csomó dologtól el vagy tiltva. Úgyhogy olykor elég korlátolt a cselekvőképesség lézeres szemműtét után.

Spread the love

Lelki utazás a felmondás felé

Felmondás nyitány Ki ne játszott volna el életében a gondolattal, hogy most felmondok. Felállok, bemegyek az irodájába, és jól felmondok. Itt hagyok csapot papot, de főleg a telefont és lelépek a...
Spread the love

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük