Saaremaa szigete Észtország nyugati felén a Balti tengeren fekszik. Az amúgy is 60%ban erdő borította ország ezen szegletében ehhez képest is túlteng a természet. A sziget őrzői Suur Tõll és Piret szinte minden helyi legendában szerepelnek.
Komp
A reggeli magunkhoz térés felénél valakinek eszébe jutott megnézni a kompmenetrendet és innentől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy fél órán belül el kell indulnunk vagy órákat várunk. Úgyhogy gőzerővel készülődtünk, hatékonyságunk zálogaként pedig kiszórtuk a kávészemeket a gépből. Az apartmanunkról kiderült, hogy annyira high-tech, hogy egy partvis sincs benne. Visszamentünk kőkorszakiba és kézzel gyorsan összesepertünk aztán spuri.
Mivel a reggeli kávézás meghiúsult, így igen vehemensen nyomakodtunk a komp kávézójába. Ekkorra már az én kis férjecskémmel rászoktunk a lépten nyomon fellelhető kanelli-röllire (aka. fahéjas csiga), úgyhogy abból is betoltunk párat. Az érkezési szigetről egy kiépített földhányáson hajtottunk át utazásunk valódi célja: Saaremma felé.
Sztálin vs. fa
Menet közben megálltunk egy focipályát szemrevételezni. Az ugyanis úgy volt, hogy az SZU nagy vezére, Sztálin elvtárs végtelen bölcsességében odaálmodott a falunak egy focipályát. Ennek a falu nem volt ellene. Ám a nagy vezért cserbenhagyta az előrelátása, mert a kijelölt terep közepén ott állt egy másfél évszázados tölgy. Őt meg nem kérdezte senki. Állítólag már láncolva, szögesdrótozva húzták vontatóval, de a fa csak annyit mondott fityiszt. Úgyhogy a falu focipályája közepén örök bíróként áll a középvonalon egy fa. Ő lett az év fája 2015-ben.
Meteoritkráter
Kali a dolomit kitermelés mellett kilenc kráteréről híres. Jobban mondva egy nagyon nagyról. Ki is van írva büszkeségként, hogy a jegyzett meteorit becsapódási helyek 4% ezzel Észtországban található.
A tudósok sokáig tanakodtak, hogy hogyan is jöhetett létre a ma már tóvá lett kráter. Gondolták, hogy tán vulkánkitörés után beomlott. Vagy földcsuszamlás. Aztán harminc-negyven év fejvakargatás után ugyanarra jutottak, ami már háromezer ötszáz éve terjed a helyi folklórban: odahullt egy kő az égből. De becsületükön csorba ne essék, megállapították azt is, hogy ez a nagyrészt fém meteorit a föld légkörében felrobbant, kilenc darabra tört, így keletkezett a kilenc kráter.
A nagy kráter jól kitáblázva, kijelölt gyalogúttal, korláttal ellátva, egyértelműen azonosítható. A kisebbek legközelebbikéhez egy bevetett termőföld és tehénlegelő közt lavírozva kell egy facsoportosulás felé elegendő hittel és elszántsággal evickélni, hogy aztán egy méter magas kis oszlopon egy 1-es tábla megerősítsen végre: ez az egyes számú kráter.
A négyes számú méltatlanul csak az út mellett egy pár méter átmérőjű mélyedés közepén egy délceg fenyővel.
Kali meteoritkráter
Kuressaare
Kuressaare Saaremaa legnagyobb települése, a maga ezerháromszáz lelkével a sziget metropolisza. Közel s távol itt található egyedül szupermarket. És vár. Eredetileg csak a belvárosban akartunk kóborolni egyet minden különösebb átgondoltság és megkötés nélkül, de úgy esett, hogy a vár előtt gurult a kocsi és nem tudtunk ellenállni a csáberejének. Ez egy kiterjedt erődítmény, vizesárok veszi körül, keresztül kasul bebarangolható.
A világ legmetálabb munkáját is itt végzik: a vár kovácsműhelyében gyertyatartót formázva fémzenére ütötte az üllőn egy megtermett észt a ritmust. A vár körül indokolt pontokon található még ágyú és teljesen indokolatlanul egy Lanz Buldog néven ismeretes mezőgazdasági gépjármű. Illetve egy malom, melynek rekonstrukcióját többek között a sziget vodkamárkája szponzorálta.
Még egy kis kulináris élvezet
A várral szemben az egyik hidacska tövénél fekszik az a cukrászda, ami vélhetően 80%ban turistákból él és minden bizonnyal ennél gazdaságosabban bárhol máshol kávézhattunk volna. De közel volt és hívogató. Úgyhogy a szétszakadt csapat itt gyülekezett és kávézgatott, amíg bevártuk egymást. Itt kóstoltunk egy helyi süteményt, aminek sajnos a nevét nem jegyeztem meg. Viszont nagyjából sejtem, hogy készül. Képzeljetek el egy málnával szórt vanilliás-túrós roládot. Igen, baromi finom volt.
Suur Tõll és Piret
Kuressaaréban még bevásároltunk egyet és megnéztünk egy szobrot. A szobor mulatságos pózban mutatja be nekünk a helyi mitológiai hősöket. Még sokszor futottunk bele Suur Tõll és Piret alakjába, utólag ráébredtünk, hogy a szigetre közlekedő két kompot is így keresztelték – mi Pirettel utaztunk. Azt már az első történetnél átéreztük, hogy nem a görög panteon alakjaival van dolgunk. Tõll és Piret ugyanis jóságos helyi óriáspár, akik mindenkinek segítettek és szerették egymást. A szobron épp az aznap fogott halakat viszik haza a kunyhóba. The end.
A saaremaai szállásunkon két éjszakát töltöttünk és gyakorlatilag már a kapuban a kedvencünkké lett. Körítésként elmondanám, hogy ez a lakhely a különben sem központi sziget olyan eldugott szegletében fekszik, hogy az elsőbbrendű utakat sem fedte beton. Az itteni alsóbbrendűekhez hasonlatos utak meg más sűrűn lakott területeken a szántóföldre vezetnek. Ennek dacára teljesen érthetetlen és kilométereken át egyirányú, sűrűn benőtt utakon is találni buszmegállókat. Busszal nem találkoztunk. Az odaút a társaságból minden vesekövet kirázott, egyedül drága férjecském szunyókált édesdeden két fejbólintó kátyúkilengés közt.
A szállásadónk szülei vártak minket. S akárcsak Suur Tõll és Piret, kedves, szerető pár és megsegítették az utazókat. Piret mama körbevezetett bennünket, Tõll papa nagyrészt csendben a verandán ücsörgött egy karosszékben, olykor belekajabált, ha anyjok nem jól tudta. Egyszer aztán feltápászkodott valamit megmutatni és onnantól kíváncsian követett minket és továbbra sem szólalt meg fölöslegesen. A szeme barátságosan mosolygott. Benzin és faforgács illata volt.
Suur Tõll és Piret
My little happy place
A szállás egy erdő közepén fekszik, biciklivel tíz percre a tengerparttól. Derékig érő fakerítés választja el az erdőtől. A hajnali székelést madárdal kíséri, olykor birkabégetést sodor a szél a távoli legelőről. A házba befordulva jobbra egy sparhelt. Befűtve vártak minket. A kert túlvégén egy szauna épület, ahol szintén egy pár megaludhat, ez is felfűtve a kedvünkért. A kettő közt negyven méteren a kert, grillező, kötélhinta. A fatüzelésű szauna teraszán kerti konyha, mellette tó. A tavon átível a kishíd. A kishíd mellett függőágy. Külön kisházban a tábori budi. Suur Tõll papa megmutatta, hogy működik az aggregátor: vagy a szaunát dugjuk be a hosszabbítóba, vagy a házat. És mindenhol Piret mama gondos dekorációja, kőszivecske, puha pokróc, palacsintasütőből készült óra. Ja és egy random őzlábgomba a fészertől tíz méterre, a kapuban meg egy csokor vargánya.
Szaunakunyhó
Észtország minden története
Van még ott, ahonnan ez jött!
