Utolsó napom az irodában

Előbb utóbb mindenki felmond. Elmúlt az a világ, amikor akár egy életet ugyanazon a munkahelyen, sőt állásban tölt az ember. A felmondás így egy keserédes, olykor érzelmes esemény. Cselekvésnek semmiképp sem mondanám, mert onnantól, hogy kimondtad, bizonyos dolgok maguktól lendülnek mozgásba.

Huszonkét napja mondtam fel. Az alkalom spontán volt, a tett nem. Terveztem már egy ideje és kimondani, megszabadulni ettől a titoktól igencsak felszabadító érzés. Kifejezetten élveztem az utolsó heteket. Miután kihirdették, egyre másra búcsúztunk el kollegákkal, akik nyaralásukból már csak az én utolsó napom után érkeztek vissza és így sokakkal töltöttem időt.

Aztán egyszer csak pikkpakk eljött az én utolsó napom is. Még állományban vagyok egy darabig, de azt utazással töltjük, vár Észtország! Úgyhogy reggel még megpróbáltam a folyó ügyeimet végképp lezárni vagy legalábbis összefoglalót gyártani annak a szerencsésnek, aki majd átveszi. Írtam egy kis búcsúlevelet, mivel három és fél év alatt jó pár csapatban megfordultam, ezt két külön kontinensre is postáztam. Na, ezzel úgy, ahogy, elment a délelőtt. De nem volt egy sűrű program.

Szokássá vált az irodában egy egy búcsúebédet szervezni, ha valaki elment, úgyhogy dél tájékán – mert már kocsányon lógott a társaság szeme – elindultunk elkölteni egy közös menüt. Teraszon beszélgetve, kávézva. Igazán kellemes, beszélgetős, lazulós napom volt, egészen addig, amíg vissza nem értünk az irodába.

Merthogy a búcsúlevelemre tengernyi válasz várt ismerősöktől, alig ismertektől e-mailen, chaten, kommunikátoron és facebookon is később akadtak megkeresések. Ha okosabb vagyok, ezt a levelet egy nappal előbb küldöm ki, mert így kutyafuttában próbáltam mindenkinek kellően érzelmes, de tömör választ adni. Le-fel rohangáltam két emelet között, hogy ledaráljam a régi bizalmas papírokat, amik felgyűltek nálam, röpke megbeszélés alatt átadjak, aztán aláírjam a kilépőket meg leadjam, amit kell.

Hirtelen lettem kész, engem is meglepett. Kicsengettek.

Kering az irodában egy asztali csengő. Ezt olykor figyelemfelhívásra nyomkodtuk, de leginkább örömködésre, ha valamit meg akartunk osztani. Ezen csengettek ki nekem is. Körbevettek, mint tejes tálkát a kölyökkutyák és elbúcsúztattak. Mivel folyton nyígtam a légkondira és úgy ücsörögtem, mint kisnyugdíjas télvíz idején az olajkályha mellett, megajándékoztak a világ legpuhább sáljával is!

Itt papírforma szerint az embernek könnybe kéne lábadjon a szeme a meghatottságtól, na én meg vigyorogtam, mint a tejbetök. Legalábbis belülről így éreztem. Mert egytől egyig mindenki úgy búcsúzott, hogy sok szerencsét és halljunk még felőled! És mert nem éreztem, hogy utoljára találkoznék bárkivel is. Meg mert örültem annak, ami kezdődik, és ahogy az előző végződik. Na, jó és a sál is nagyon tetszett.

Úgyhogy, ha bárki is hiányolta volna rajtam a fátyolos tekintetet és remegő hangot, bocsássa meg nekem. Hosszan, sokat búcsúztam aznap és nagyok sok pozitív energiát kaptam. Valószínűleg ezért alakult úgy, hogy végül majdnem a teljes munkaidőt ott töltöttem.

Legutoljára az esküvőnkön éreztem, hogy így elkap a gépszíj és emberek kedveseket mondva kézről kézre adnak, aztán ott állok, hogy vége van. Nagyon köszönök mindent és a sok jókívánságot szóban és a kártyán is! Még hallotok felőlem! 😉

Van még ott, ahonnan ez jött!

horgászmódszerek

Halfogás 2

A halfogás az, ami az egyébként önmagában is egész kellemes parti ücsörgést adrenalintermelő horgászélménnyé magasztosítja. Első bejegyzésemben az...
Vodku fiai intimkoncert blog

Intimkoncert – Vodku Fiai

Azt már régóta tudom, hogy a Vodku fiai sosem kezdenek időben és mindig kisebb helyen játszanak, mint ahova az érdeklődők beférnének. Ennek ellenére...
szellemkikötő

Észtország: Szellemkikötő és hippikert a gettóban

Tallinni dokkok A srácok kora reggel felkerekedtek, hogy elhozzák nekünk a bérelt kocsit és bepattanva továbbálljunk. Ez gyakorlatban egy kisbusz....
Hands of Gold magyarul

Hands of Gold / Marék Arany

Most azon gondolkodom, ki fogok-e fogyni Trónok Harca dalokból, mire vége az évadnak? Amennyi rajongói szerzemény terjeng odakint, azt hiszem,...

Nem tudtok ti nyaralni

Két határidős munka közé szorítottad a nyaralást és egy-két találkozót még gyorsan beszorítasz erre a hétre, mert utána már nem leszel elérhető. Idén ez az egyetlen hosszabb szabadságod, fél évet...

A felmondás időzítése

Honnan tudod, hogy itt a felmondás ideje? A felmondás olyan felnőttes kellemetlen, de muszáj dolog, amit cseppet sem mindegy, hogyan ütemezünk. A felmondás időzítése tudatosságot kíván, önismeretet,...

A népi humor nem vész el csak epikussá alakul

Netes népi humor Szerintem minden gyereknek van egy korszaka, amikor nyuszikás vicceket mesél. Ha a közeli hozzátartozóknak szerencséje van, hamar lecseng. Az én rokonaimnak nem volt szerencséje, az...

Észt utinapló: odaút

Az odaút már nyaralás? Háát, hozzállás kérdése végül is. Mert, hogy is kezdődik egy odaút? Ferihegyhez képest a reggel fél nyolckor heringekként tömörülő emberáradat a kék metrón alföldi délibáb...

Alkalmasság

Az nagy elhatározás után sokan gondolják, hogy lézeres szemműtét esetén a pénz összekuporgatása a kulcskérdés, de van egy másik nagy horderejű faktor: az alkalmasság. A potenciális betegek 40%-át...
Spread the love

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük