Sámánizmus és sámánság
A táltost szeretik a magyar “ősvallás papjaként” elképzelni, pedig ez a kijelentés nemhogy árnyalásra, de durva faragásra szorul. Alapvetően nehéz kérés, ha azzal kezdem, hogy próbálj meg nem egy keresztény funkciót keresni pogány köntösben. Pedig ez talán a magva. Hoppál Mihál hangsúlyozza úton útfélen, hogy sámánság, nem sámánizmus, mert ez nem vallás. Ahhoz, hogy felajánlj egy kis pálinkát a saját házadban a háztűz jóindulatáért, nem kell “papért szalajtani”. A sámán nem esket, nem ő vezeti a temetést sem. Akkor van rá szükség, ha a szellemekkel kell társalogni. És, ha házat tisztít, vagy betegséget gyógyít, bizony fizetséget vár. Hovatovább semmi problémát nem lát bármilyen eszköz használatában, ami hatásos. Ázsiában pl sok sámán szertartást látni, amelybe buddhista elemek keverednek.
Az elképzelések árnyalása érdekében pedig akkor ejtenék egy durva csákányvágást is: léteznek a világon vodkától “révületbe eső”, alkoholista sámánok, akik semmivel sem festenek különbül egy hajléktalannál. De dokumentum filmben láttam már traktor füstölést is, mert ha a lovat íly módon megtisztították az elődök, csak logikus, hogy a trakker is kevésbé robban le a szibériai fagyban, ha kiűzzük belőle az ártó erőket, nemde? Nem akarom kultúrálatlan bugrisok babonájának beállítani ezt a gyakorlatot, mert nemhogy hazudnék, de még én sértődnék meg rajta. Viszont azt a képzetet se tartom kevsébé károsnak, ahol a sámán a világ minden problémáját megoldja egy kis köldökbámulással, és olyan de nagyon bölcs, hogy az már ezoterikus Anna, Peti és Gergő. Kéretik ezt a prekoncepciót is nagy ívben hajítani a kukába.
A sámánok továbbá ritkábban tömörülnek szervezetbe. Persze ma már szükség van saját maguk képviseletére, én imádom a kortás sámánközpont intézményét pl a tuváknál. Képzelj el egy szocreál “rendelőt”, csak sámánokkal. De ez a történelmi időkben, ahol szétszórtan, alacsony népsűrűséggel éltek, nem volt túl jellemző. A honfoglalóknál valamiféle szervezetnek lennie kellett, ha egyszer volt egy időben kendénk, de ennek az írmagvát se hagyta meg nekünk az istváni út. Mégis, az talán a saját néprajzi hagyományainkból is kitűnik, hogy a táltosok se lehettek hagyományosan túlzottan nagy hívei az együttműködésnek és a hierarchiának. Ugyanis, ha a folklórban két táltos találkozik, ott általában viaskodás lesz, és az egyik meghal.
A sámán tehát nem a “szellemek földi helytartója”, nem az adód 1%-át kéri, hanem számlát ad annak rendje módja szerint 27% ÁFÁval, nincsenek köztük bíborosok és püspökök, az pedig hétszentség, hogy nem vegán. Hovatovább igencsak nyitottak bármire, ami hasznos, akkor is, ha az egy vallási gyakorlat.
Táltos motívumok
A sámán továbbá bármilyen másik pályára szívesen ment volna. Az alkalmasint ismeretes elem a néprajz és a népmesék világából, hogy a táltosnak jelölt gyerek fölös csonttal születik, majd hét éves korára megbetegszik, amikor is el akarják lopni más táltosok. No hát ez jó kis misztikus, de mi a tököt jelent?
Fölös csont
Sámánságnál a fölös csont lehet fog, plusz ujj, és jel az is, ha burokban jön a világra a gyerek. Jel lehet továbbá a testi fogyatékosság is, az epilepszia – ez állítólag néhol olyannyira szükségszerű részét képezte a sámán alakjának, hogy ha nem született senki jellel, meglékelték az egyik gyerek koponyáját, amíg rángatózni nem kezdett, mint az epilepsziás, csak legyen sámánjuk – lásd agyafúrt kifejezés magyarázata. Humánusabb helyeken csak annyit mondtak, hogy valahol a testében ott az a plusz egy csont. Nem az embernek kell tudni, hogy hol, hanem a “szellemeknek” (idézőjel, mert ezt is csak a szakirodalom hívja így). A sámán tehát vagy születik, vagy rámondják valakire, vagy csinálnak, ha kell. De lesz.
Hetes szám
A hetes afféle misztikus szám, hét világ, hét fejű sárkány stb. Ennek keletre tőlünk igencsak mély hagyománya van, és talán a szabad szemmel látható hét bolygó ősi megfigyelésére vezethető vissza, de ez persze csak hipotézis. Lényeg a lényeg, a hetes, az csak jól hangzik, de még a hét vezér is gyanús, hogy nem pont hét volt, csak hétnek kellett lennie, és ezért lettek olyan “egybevont” törzsek, mint Kürt-Gyarmat. Honfoglalói marketingből. Ez nem bizonyított, de érzékletes, mert pont ugyanennyire kell azt a hét éves korban bekövetkező betegség időzítést is kőbe vésettnek venni, vagy azt, hogy utána hét nap hét éjjel kell betegeskednie a gyereknek és utána hét évig járja a táltos “iskolát” (az iskola gondolata is inkább a germán garabonciás diákból jöhet). A sámánok közt rengetegen akár negyven-ötven éves korukban betegszenek csak meg.
Táltosbetegség és elragadtatás
Ez a fizikai tünetekkel, lázzal, rohamokkal járó betegség pedig sokszor pszichés is. Ha belegondolsz, hogy húsz-harminc-ötven éves koráig az ember miféle mély pszichés problémákkal találhatta szemben magát és mióta szenvedhette őket, talán már érthető, miért nem vágyik senki a sámán hivatásra. Mert ez a “vidám” élmény az alapja.
A táltos-gyerek ellopása a sámánoknál az árnyéklélek elragadtatása. Nem más táltosok lopakodnak orvul az ablak alá, hogy az ágyikójából rabolják el a gyereket. Hanem a betegsége során a (megfelelő) lelkét viszik el, hogy “megkapja a tudományát”, magyarán, megtanulja a szenvedést, mert csak azt tudja majd gyógyítani, amit maga is átélt. Elvihetik saját sámán ősei, vagy azok a betegségek, amelyeket majd képes lesz gyógyítani, de addig kell tanulja a szenvedést, addig keresgélik benne azt a bizonyos fölös csontot, ami a táltosság bizonyítéka, amíg végre már nem bírja tovább és beleegyezik a hivatásba. Ha voltál már valaha annyira rosszul, vagy olyan fájdalomban, hogy “a lelked eladtad volna az ördögnek”, csak megszabadulj belőle, akkor sejtheted, milyen lelki folyamatra utal ez a motívum a maga tűpontos, pszichológia előtti pszichológiai megfigyeléseivel.
Sámán-e a táltos?
Szeretni fogod a választ: tudja rossebb. Diószegi Vilmos a század közepe táján szentül hitte, hogy igen és buzgó összehasonlító elemzéseivel évtizedekre bebetonozta a magyar ősvallás kutatás fő irányzatát, meg szerintem az összes olyan lelkes amatőr kályhájául szolgál a mai napig, mint én vagyok. De csak egy kis Pócs Évát kell ahhoz olvasni, hogy kiderüljön, a kutatás már túlhaladt rajta, sőt, nem megkérdőjelezve az emberi nagyságát és a munkájának áldozatosságát, mégiscsak tucatszám találni az elméleteiben hézagokat. Ez nem csupán a táltosra, a teljes magyar ősvallás kérdésére kivetíthető, hiszen mi az ami biztos? Nagyjából annyi, hogy volt.
