Miután a keleti oldalt kellően szemrevételeztük, az irányt nyugatnak vettük a strandjáról híres Pärnu felé. Itt az igazi homokos beach feeling mellett a biciklis városnézés hangulatának is adóztunk.
Tópart
Pisi és kávészünetre minden úton szükség van. Úgyhogy okos előrelátóan ma is beszerveztünk egy tavat az útitervbe, ahol aztán a helyszínen kiderült, hogy se büfé se WC. Úgyhogy benyomultunk egy boltba az út mentén, ahol ugyan az egyik helyi metálbanda feszít a jégkrémen egy másikat meg a Tallinni likőrgyár ízesít, de mosdó az nincs. Úgyhogy több, mint fél úton hurcolásztuk magunkkal a cekkert.
Beszabadulós apartman
Ez volt az egyetlen szállás eddig, amin látszik, hogy kizárólag kiadásra használják és sose lakott itt senki. Kezdjük ott, hogy telefonos applikáció kellett a bejutáshoz már a kocsi behajtónál, aztán a lakás ajtajánál is. Tiszta szabadulós szoba, csak befelé.
További rejtvények fogadtak az apartmanban is, mert egyik eszközhöz sem mellékeltek használati utasítást. Találomra elindítottunk egy mosást, szárítással, a kávésok negyed óra küzdelem után ittak valamit, aminek megfelelő volt a színe, és az indukciós főzőlap fertályórán át tartotta bűvöletében az érdeklődőt. Nem vagyok benne biztos, hogy nem-e volna gazdaságosabb leírást gyártani ahelyett, hogy hülye-biztosra csinálják a gépeket.
Pärnu
Pärnut kivételesen különválva tekintettük meg. Férjurammal végigtekertünk a két híd között egyik parton oda a másikon vissza, ahol evező formájú minden utcalámpa és több tábla is karikatúrákkal buzdít a tapintatos együtt közlekedésre. Minden horgásznál megálltunk a taktikájukat kifigyelni, közben egy keresztutcából cirkuszzenét bömböltetve felbukkant egy fagyiskocsi. Vezetője kiszolgált egy kuncsaftot, majd svungosan becsapva a kocsiajtót maga mögött átment a közértbe. A cirkuszzene még mindig üvöltött. Egy szakaszon magánházak állnak a parton, itt csónakok, kisgyerekek és anyukák dekorációja van. Kedvencem az embernagyságban kiépített időjárás jelző állomás: ha a kő vizes, esik, ha meleg, süt a nap, stb.
A belváros kifejezetten tetszett. Üdülőváros, de van azért saját arca is. A sétálóutcában nagy szőrős láb hirdeti a kirakatban, hogy itt ettől a prémtől megszabadulhatsz és mindenhol izgi falfestményekbe botlottunk, bár ez egész Észtországra jellemző. Meg az almafák. Gyakorlatilag minden tele van gombával meg almafával. Leadtuk a bicajokat, aztán stílusosan benyomtunk egy pizzát.
A strand
Visszafelé romantikáztunk a parton. A strandon van homok, meg Baywatchos vízimentőállomás, rengeteg fémülés, kosárpálya, lábbilliárd, egy elefánt formájú csúszda és a minden strandról elmaradhatatlan, fürdőzők közé keveredett fémdetektoros csávó. Még lekaptam az öltözőfülkén dekkoló dolmányos varjakat, aztán hazamentünk szaunázni. Eljutottunk arra a szintre, mikor azon nyavalyogtam, hogy ez a szauna elég gyatra.
Pärnu strand
Észtország minden története
Van még ott, ahonnan ez jött!
